Válassza az Oldal lehetőséget

“A kísérletem célja: az egészséges élettér megteremtése” – Kovács Estván
“A kísérletem célja: az egészséges élettér megteremtése” – Kovács Estván

Szerző:
Balassa Margó

2020.12.11.

Olvasási idő:

Olvasási idő: 10 perc

Kovács Estván Balatonakarattyán építi „Természetesen Ház”-át, nagyon szép környezetben. Az építkezés kalákamunkában folyik, Estván folyamatosan mutatja be a hagyományos vályogház építését, a résztvevők pedig gyakorlatban sajátíthatják el a munka folyamatait.

Ez az első ház, amit vályogból építesz, vagy már van hasonló tapasztalatod? Terveztél már vályogházat?

Az első olyan épület, amit teljes egészében én építek. Többször nekifutottam már vályog falazatú lakóház tervezésének, de a tulajdonosok, illetve a statikus partnerek együttműködésének hiánya miatt minden esetben meghiúsult.

Vályog és szalmabála építésű projektekben már elég sokszor részt vettem, hisz senki nem születik mindentudónak. Györköny, Kalaznó, Tihany, Székelyszentkirály, Isaszeg, hogy egy pár helyszínt említsek, ahol az elméleti előadások fogásait gyakorlatban is megismerhettem.

Úgy tudom, ez egy kísérlet, ilyen még nincs az országban, te ötvözted a szalmabálát a vályogtéglával, mint egy szendvicset. Honnan jött az ötlet?

A Természetesen Ház néven megindított Facebook oldalon folyamatosan beszámolok az építkezés lépéseiről, tapasztalataimról. A kísérleti titulust nem a vályog és a szalmabála, mint építőanyag felhasználása miatt kapta, hiszen mindkettőt száz és ezer éve használják. A szerkezete nem olyan, mint ahogy a kérdésben te említed, mert 45 cm vastag vályogtégla tartófalazata van, amely elé kerül a szalmabála, mint hőszigetelő anyag. Ismereteim szerint újonnan ilyen megoldással még nem építettek házat, de meglévő vályogfal elé már sok helyen alkalmazták a szalmabálát. Amiről írsz, az Balmazújvárosi látogatóközpontban létrehozott szerkezet, létraváz szalmabálával kitöltve és kívül-belül egy futósor vályogtéglával védve. Az is úttörő munka, tervezői Medgyaszay Péter, Novák Ágnes, Büki Péter (Belső Udvar Építész Iroda 2008-2009).

  • Az én kísérleti házam több eleme nem alkalmazkodik az általános építész gyakorlathoz. Alapeleme, hogy a cement, mint a legkörnyezetszennyezőbb építési anyag száműzve van az építés során. Szárazon, illesztésekkel összerakott terméskőből van az alap és a lábazat.
  • A másik nagyon érdekes elem a vízszigetelés elhagyása a felmenő falazat alatt és a belső térben egyaránt. A régi hagyományos vályogházak esetében sem voltak vízszigetelések beépítve, így a kísérlet során alkalmazott kavicskiszellőztető és a vályog párakezelő képességével, a természet törvényszerűségére hagyatkozva szándékozom ennek megfelelőségét vizsgálni.
  • A szalmabála falhoz való rögzítése is egyedi, hiszen a magasra rakott bálákat a szél szívóhatása ellen védeni kell.
  • A lábazati falszakasz szerkezeti kialakítása szintén újdonság, mert míg máshol multinacionális XPS hőszigetelő lemezt alkalmaztak, itt szintén szalmabála jelenik meg, de rafináltan védve egy sűrű szövésű rostával, amiben granulált habüveg réteg védi a szalmabálát a külső hatásokkal és a rágcsálókkal szemben.
  • Az összes többi ökotudatos építési megoldás általánosan alkalmazott módszer. Lehető legközelebbi lelőhelyről történő beszerzés, bontott kő, tégla, cserép használata, máshol kidobott nyílászárók, berendezési tárgyak újrahasznosítása mind az épületünk öko lábnyomát csökkenti.

Ez egy kicsit meghosszabbítja az építkezés idejét, hiszen sok időbe telik, amíg összegyűjtöd a használt, de még remekül hasznosítható építési anyagokat. De a vályog, a szalma és az egyéb természetes építőanyag egyébként sem a türelmetlen, gyors építők alapanyaga… Mit remélsz ettől a technológiától, tökéletesebb lesz, mint az eddig tapasztalt hagyományos technológiával épült házak?

A szándékom az, hogy egy nagyon olcsón előállítható, mégis környezettudatos építési technológia szülessen belőle. Valójában igazán olcsóvá akkor tud válni, ha a megrendelő, a leendő tulajdonosok nagyon aktívan részt vesznek az építés folyamatában. Az ilyen jellegű építkezésnek elsősorban az egészséges élettér megteremtése az igazán fontos eredménye. Ha ezt kulcsrakész vállalkozás készíti, ez az előny akkor is fennáll, még ha a bekerülési költség nem is lesz olcsóbb.

A technológia tökéletesebbé válásáról választ az épület elkészülte, és az egy éves lakhatását, a hőmérsékleti és páratechnikai adatok rögzítése és elemzését követően tudom majd megadni.

Sokan azért félnek a vályogból készült háztól, mert belemegy a rágcsáló. Mit lehet ellenük tenni?

A rágcsáló minden házba bemegy, amikor jön a tél, és nyitott ajtót talál. Mindenkinek tudom javasolni, hogy tartson a ház körül macskát vagy olyan kutyát, amely megfogja ezeket. Ettől függetlenül a falon kívül elhelyezett szalmabála elvileg valóban nagyobb kockázatot jelent, hiszen a bálákban még gabonaszemes kalászok találhatók, melyeket jól jelez a zölden kihajtó gabona a vályogvakolást követően. Reményeim szerint, amely rágcsálók bent ragadtak az építés során a bálákban, a vakolást követő levegő hiányában belepusztulnak. Ha valaki látott már féregjárta házat, talán igazat ad abban, hogy a lyukak szinte mindig a padló és a felmenő fal sarkában vannak. A szalmabála külsejét ezért a fentebb is említett sűrű szövésű, Csajágon készülő rostaszövettel védem.

A másik, amitől tartanak, a vizesedés. Te ezt a problémát is megoldottad, légy kedves meséld el, hogyan.

A vályog legnagyobb ellensége a vizesedés. Ez jöhet felülről, oldalról, alulról és belülről. Egyenként bemutatom, melyik ellen milyen megoldást szeretnék alkalmazni.

Felülről érkező csapadék ellen a vályogvakolt homlokzati felületet nagy ereszkiüléssel lehet védeni. Esetemben ez egész nagy, hiszen 130 cm széles körfolyosó jellegű tornác védi a falakat.

Oldalról a csapó eső és hó, ami támadhat. Erre szintén jó egy széles tornác, de a vályogvakolatra kerülő többrétegű meszelés utolsó fázisában a mészbe kevert (túró) kazein erősíti annak a víz elleni ellenálló képességét. Másik lehetséges megoldás a szintén régóta alkalmazott meszes vakolattal történő felületképzés. Én a fehér homlokzati megjelenésre esküszöm, de aki színezni akarja, az természetes színező pigmenteket keverhet mindkettőhöz. Extra odafigyelés esetén növényi alapú színezéket keressünk, de az üzletekben kapható porfestékeket is fel lehet használni.

Alulról jövő nedvesség mindig van! Ez ellen nem tudtak védekezni a régi vályogházak építése során, ezért az alapokon keresztül kapilláris vízként felfelé terjedő nedvesség hatására a ház alsó 30-40 cm-ben kifagytak a vályogvakolatok, s oda nem figyelés után akár a tartófal is. Hogy ez ne következzen be, minden húsvétkor kipakolás, sártapaszolás javítás, meszelés várt a régi házra. A tanulmányaimban elsajátítottak, és a természet törvényszerűségének ismerete alapján arra gondoltam, hogy a nedvességet – ami mindig jelen van- megkérem, ne a nehezen járható kőben és vályogban haladjon, hanem az alaptest mindkét oldalán kialakított kavicsszellőző szemcséi közötti légfolyosót használja a szabadba jutás útvonalaként. Magyarul a hatvanas évek óta előírt talajnedvesség elleni vízszigetelést nem építettem be a lábazat és a fal közé, mi több a padozat alatti vízszigetelést is elhagytam, s az itt kialakított páraáteresztő rétegrendnek kell majd bizonyítania, hogy ez is járható út.

Belül keletkezett pára nedvesség elleni védelmét a vályog vakolat és a falszerkezet látja el, a hihetetlen mértékű párafelvevő és kezelő képességével. 1 m2 vályog vakolat közel 100 liter pára felvételére képes. Bizonyára minden vályoganyag iránt érdeklődő tudja, hogy a vályog ezt a párát a téli időszakban felveszi, (részben a belső fűtés hatására azt átereszti a külső légtérbe) részben magában tartja és azt a nyári meleg idején elpárologtatja, ezzel hűtve a lakóteret.

Úgy tudom kalákában épül a ház, tehát sokan segítettek neked úgy, hogy közben tanulhattak is. Mi a tapasztalatod, mennyire van igény a hagyományos népi építészetre?

Aki szokott az interneten, azon belül is a Facebookon kalandozni, láthatja, milyen népszerűek a vályoggal kapcsolatos oldalak. A Természetesen Ház oldal iránt kíváncsiskodók száma közelít a tízezerhez, de a Vályogházak oldal figyelőinek száma huszonnégyezer körüli. Egyre növekvő igényről számolhatunk be, amit elsősorban az egészséges életvitel reménye, és kevésbé az építés olcsósága motivál. Nem kerülhető meg a több százezer vályogházban jelenleg is lakó társunk felújítási, korszerűsítési, hőtechnikailag gazdaságosabbá tevő szándéka, amit ha helytelenül végeznek el, az az épületek gyors tönkremenetelét vonhatja maga után. Végül jelentős azon embertársaink száma, akiket az öko-, a környezettudatosság jelszava csábít (hisz már elektromos autójuk megvan), ezért szeretne a most annyira népszerű vályogházat építeni/építtetni családjának.

Ők, ha ügyesek és figyelnek, megtalálják azokat a kaláka helyeket, ahol térítésmentesen elsajátíthatják a vályoggal és a szalmabálával, kenderbetonnal, náddal, fával kapcsolatos építési praktikákat. A kevésbé ügyesek befizetnek úgynevezett „workshopokra”, amelyek Magyarországon 5000-10.000 forint körüli, míg külföldön 100-150 eurós költséggel járnak ellátással együtt.

Azt olvastam az írásodban, amely a Facebook oldalon van fenn, hogy megkötik a kezed, vagyis nem lehet komposzt toalettet használni, és a csatornára és a vízvezetékrendszerre is rá kell kötni. Eredetileg az volt a célod, hogy el tudj szakadni a közművektől, a nagy számláktól?

Az aktuális (elég sűrűn változó) jogszabályok betartása ajánlott, ha az ember nem akar bontani, vagy büntetést fizetni, egy fáradságos építkezés után. A lakóház létesítésének jogszabályi feltétele a közműellátottság. Általánosságban nem rossz ez a kötelezés, de ma már (újra) léteznek egyéb közműpótló megoldások, amik ezeket helyettesíthetnék, de ezt ma még nem követik a szabályozók. (Pl. Ertsey Attila Autonóm Ház című tanulmánya)

Feltételezem, ha a közművek adottak, ám ha mégsem használom ki azokat, abba senki nem tud beleszólni, s ez esetben megússzuk az alapdíjak kifizetésével.

Ebben a házban fogtok élni, vagy más tervetek van vele?

Egy évig vagy nekem, vagy olyan valakinek laknia kell, aki a mérőberendezések adatait rögzíti, hogy a kísérlet ezekre vonatkozó összegzését el tudjam végezni az egy év leteltével.

A remélt sikeres kísérlet befejeztét követően későbbi tervem, hogy kiadom olyan személyeknek, akik érdeklődést mutatnak a kipróbálásra, mielőtt nekivágnak a saját hasonló építkezésnek.

Sok sikert a házépítéshez! Ha készen lesz, és lezajlik a kísérlet is, visszatérünk rá, és megkérjük Estvánt, számoljon be nekünk, hogyan sikerült a terv.

A kép forrása: Pixabay

A falu hangjai

A falu hangjai

Vasárnapi idill A nagyváros zajától megcsömörlött értelmiségiek szívesen vesznek parasztházat egy faluban. Őket itt...