Válassza az Oldal lehetőséget

A magyar népmese napja
A magyar népmese napja

Szerző:
Balassa Margó

2021.09.30.

Olvasási idő:

A mese varázslata

„Mert a mese megkönnyebbíti a szívet, és oly porhanyóvá teszi a lelket, hogy az álom magvai könnyebben kicsírázhassanak benne” / Az ezeregy éjszaka meséi / 

A keleti országokban a mesék évszázadok óta lelki támasz szerepét töltik be, eszközei az úgynevezett „népi lélekorvoslásnak”. A legismertebb és legszebb példája Az ezeregyéjszaka meséi. Sahrijár király csalódott a feleségében, aki megcsalta őt, ezért bosszút esküszik. Minden éjjel egy szűz lánnyal hál, másnap pedig sorra megöleti őket. Sehrezád, aki sok könyvet olvasott és ismert sok történetet, elhatározza, hogy meggyógyítja a beteg uralkodót. Ezeregy éjszakán át mesél neki, melynek végén Sahrijár kigyógyul csalódottságából és bosszúszomjából, Sehrezád is megmenekül a halálos ítélet elől.  

A mese mindkettőjük életét megmenti. 

A hagyományos hindu orvoslásban a lelkileg megzavart embernek egy olyan mesét adnak meditáció céljára, amelyben az egyéni problémái öltenek formát. A mese révén a beteg felismeri szenvedésének okait és megoldási lehetőségeket nyújt számára. 

Ugyanez volt a funkciója nálunk is a vallási, családi, vagy faluközösségekben történő közös meséléseknek.

Nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak ezek a történetek, amelyek lelki támaszt, vigasztalást nyújtottak, szabályozták az emberi együttélés és viselkedés normáit. Tollfosztás, kukoricamorzsolás, szövés, fonás alkalmával a falu mesemondója meséket, történeteket adott elő, amelyet aztán közösen megbeszéltek. A mesemondó olyan köztiszteletben álló személyiség volt, hogy külön kitüntetett helye volt a fonóban. Ezek a mesélések nemcsak szórakoztatták a hallgatókat „hanem életvezetési tanácsokkal, sőt stratégiákkal is szolgáltak számukra” 

Vannak olyan dokumentunok, feljegyzések, hogy a történelem folyamán az embert ért megpróbáltatások közben (háború, koncentrációs tábor, kitelepítés, üldöztetés) sokszor az irodalom, az emlékezetből történő mesélés segítette az embert embernek maradni, hitet, biztatást, megerősítést adni.

Emlékszem, hogy a Hagyományok Háza kézműves táborában esténként mennyire vártuk, hogy Sándor Ildikó elmondja nekünk az aznapi mesét. Mosolyogva mondtuk egymásnak, bármilyen fáradtak vagyunk is, addig nem megyünk aludni, amíg az esti mesénket meg nem kaptuk. Sokan még nemezeltek, szőtték a kis tarisznyájukat, vagy hímezték a kézimunkájukat, közben hallgattuk Ildikó csodálatos előadását. Mintha száz évet mentünk volna vissza az időben, nagyszüleink világába kaptunk egy piciny betekintést. Nagyon hangulatosak, varázslatosak voltak ezek az esték. 

Jó látni, hogy ma már egyre több és több mesemondó van és hosszú idő elteltével a felnőttek is újra igényelni kezdték a varázslatot.   Mert ahogy Boldizsár Ildikó meseterapeuta is mondja:  A mese olyan “helyszínre” viszi el az embert, ahol ritkán jár: a tudattalanba, az ősképek birodalmába, ezért már maga a megmerítkezés is felszabadító erővel hat. 

Szeptember 30. A magyar népmese napja

A Magyar Olvasástársaság 2005-ben felhívást tett közzé azokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, a benne lévő ősi bölcsességek megőrzése: 

“Őseinktõl kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha az utóbbi évtizedekben ezeket a nagyszerű ajándékokat egyre gyakrabban üveggyöngyökre cserélnénk Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott mesebeli kincseket!” 

Kezdeményezésükre 2005 szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján, először került megrendezésre A magyar népmese napja. Azóta is minden évben ezen a napon a sok-sok könyvtáros, pedagógus, óvónő, gyerekek és meseszerető felnőttek csatlakoztak ehhez a szép programhoz. 

Kedves Olvasónk! Te is tegyél a “tarisznyádba” ezen a napon legalább egy mesét!

Olvass a gyermekednek, magadnak vagy a párodnak! Hallgass meg egy mesét Szabó Gyula fantasztikus előadásában: A magyar népmesék sorozatból. Vegyél részt mesés programokon, biblioterápiás előadásokon: legyél te is mesehős.

Forrás:

Bettelheim, Bruno : A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest : Gondolat, 1985. 347. p

Bartos Éva (szerk.) : Segített a könyv a mese: Vallomások életrıl, irodalomról, olvasásról. Budapest : Magyar Olvasásátársaság, 1999. 200. p