Válassza az Oldal lehetőséget

A mese, mint szívből jövő ajándék 
A mese, mint szívből jövő ajándék 

Szerző:
Balassa Margó

2022.04.08.

Olvasási idő:

A jó mese nincs korhoz kötve, állítja Boldizsár Ildikó a Mesepoétika című könyvében és én nagyon egyet értek vele:

„Ugyan ki találkozott már hétfejű sárkánnyal, parazsat evő táltos paripával, s ugyan ki látott már üveghegyet, egymást morzsoló kősziklákat, tollát hullató aranymadarat, és indult-e már valaki azért el otthonról, hogy estére, de legkésőbb három nap múlva megtalálja az élet vízét? Mesekutatóként állíthatom, hogy mindenki találkozott már hétfejű sárkánnyal és táltos paripával, szánkázott már az üveghegy sima felületén, volt foglya a verekedő kőszikláknak, sőt hallotta az aranymadár énekét is, és ha nem indult el még soha, az élet vízéért, épp itt az ideje, hogy felkerekedjen.”

Évszázadokon keresztül a mondáknak és a meséknek nagyon fontos szerepe volt az emberek mindennapi életében. A szórakozáson, felüdülésen kívül életvezetési tanácsokkal is szolgáltak számukra, a mesemondók pedig megbecsült tagjai voltak a társadalomnak.  

Mindannyian hősök vagyunk a saját élethelyzetünkben, ugyanazok az események történnek meg velünk, amelyet a mese szimbolikus nyelven ír le számunkra. A mi életünkben is találhatunk hétfejű sárkányt, csak főnöknek vagy anyósnak, az üveghegyet legyőzhetetlen problémahalmaznak, az aranymadarat ifjúságnak hívják. 

A mese egyik terápiás értéke abban rejlik, hogy azt sugallja számunkra, a problémák elől nem szabad elmenekülnünk, hanem bátran szembe kell szállnunk, és ha nem hátrálunk meg, győztesen kerülünk ki a harcból.  

Ha minden „próbát” sikeresen kiállunk, helyreáll az egyensúly, a harmónia. Azok a felnőttek, akik nem értik már a mesét, előbb- utóbb elfogadják a világot olyannak amilyen. Nem törekednek rá, hogy megváltoztassák, és a harmóniát helyreállítsák.

„A mese és a világ addig nincs végveszélyben, amíg vannak köztünk olyanok, akik felfogják a messziről jövő üzenetet, és nem tekintik azt a világot elfogadhatónak, amely a diszharmóniára épül”(Boldizsár Ildikó). 

Vajon miért nem jelenti a mai kor emberének a mese a bölcsesség forrását, és miért tekintik gyermekműfajnak?  

Szerencsére, olvasom a könyvben, ez a tendencia lassan változáson megy át. ”A népmesével kapcsolatos előadásokra rengetegen kíváncsiak, egyre nagyobb kör igényli, hogy meseelemző szemináriumokon vehessen részt, s bármely kutatói irányzat rendez konferenciát vagy tart csupán egy-egy előadást, óriási érdeklődés mutatkozik iránta.” (Boldizsár Ildikó) 

Változás figyelhető meg a könyvkiadás tekintetében is. Igényes kiadók jelentek meg szép kiadványokkal, nagy választékkal. Ugyan a gyors meggazdagodásra áhítozó, a minőséggel nem törődő kiadók sem tűntek el a piacról, ma már nem ők uralják a terepet a könyvkiadásban. 

Legnagyobb problémát a népmesék szövegváltozatai jelentik. Benedek Elek, Illyés Gyula is átdolgozta az összegyűjtött meséket, de ha az nem változtatta meg a lényeget, megfelelő „variánsnak” tekinthetjük. Azonban nagyon sok népmesét annyira lerövidítettek, „zanzásítottak”, hogy szinte már semmi köze az eredeti meséhez. 

Az igazán jó mesék kortalanok. Azok a történetek, amelyeket örömmel olvastunk gyerekkorunkban, ma is a kedvencek között találhatóak. Nemzedékek nőnek fel Benedek Elek, a Grimm testvérek, Andersen meséin, Micimackó, A csudálatos Mary kalandjain.  

Bettelheim azt mondja, ha egy meséről el akarjuk dönteni, hogy jó-e: 

 „Próbáljuk ki, mondhatjuk-e rá, hogy szívből jövő ajándék a gyermek számára.” 

És persze nem csak a gyerekek, hanem a meseszerető felnőttek számára is 🙂

Kapcsolódó cikkeink:

Hogyan olvassunk esti mesét gyermekeinknek

Miért fontos az esti mese

Felhasznált irodalom

Boldizsár Ildikó : Mesepoétika : Írások mesékről, gyermekekről, könyvekről.
Budapest : Akadémia Kiadó. 2004. 312. p.

Bettelheim, Bruno : A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest :
Gondolat, 1985. 347. p