Válassza az Oldal lehetőséget

Alomszék, komposzt- vagy égetős toilet- válaszcikk
Alomszék, komposzt- vagy égetős toilet- válaszcikk

Szerző:
Balassa Margó

2021.08.17.

Olvasási idő:

Van-e Magyarországon vitakultúra?

Nagyon meglepődtem a reakciókon, amely egy facebook csoportban a cikkemet fogadta. Először arra gondoltam, hogy válaszolgatok a posztokra, de némelyik annyira bántó volt, hogy attól tartottam egy idő után én sem fogok higgadtan reagálni. Így hát megírom ezt a cikket, egy kicsit megvilágítva több oldalról is a kérdést. 

Aki nem olvasta az említett cikket először egy-két mondatban, hogy miről is van szó: Kitaláltak egy olyan toiletet amelyhez nem kell víz, a hulladékot elégeti egy beépített minikohó. Hátránya, hogy áram kell hozzá és egy speciális papírtölcsér, amely védi a tartályt a szennyeződéstől. 

Valóban kicsit provokatív volt, szerettem volna ha kialakul egy párbeszéd a témáról. De erre azért nem számítottam. Kábé úgy éreztem magam, mint a parasztbácsi amikor elviszik egy műrepülésre: Erre számítottam. Erre is. Na, erre azért nem számítottam. 

Két és fél évet éltem Gyűrűfű Ökofaluban, és megtapasztalhattam az összes környezetbarát toilet verzióját: 

Komposzt toilet  

Leírása: Ez a típus a régi kerti toiletek azon fajtája, amely annyival jobb, hogy az ürüléket leszórjuk valamilyen anyaggal: faforgáccsal, fűkaszálékkal stb. Ennek hatására egypár év alatt komposztálódik, és amikor kilapátolják a gödörből, a kertben bárhol ki lehet szórni.  

Két probléma van vele. Amikor egy igen hideg novemberi hétvégén a kert végén található helyiségbe kellett kimenni és alulról besüvített a szél, hát az nagyon kellemetlen volt. Ráadásul összeszedtem egy jó kis felfázást, napokig tartott amíg rendbe jöttem. A másik, hogy irtózom a gondolattól, hogy alattam esetleg különböző állatok (pl. patkány) él és mozog. 

Elkényelmesedtem? Lehet. Nagyon sok mindent megteszek a környezetünkért (sorolhatnám) de van, amit nem szeretnék bevállalni.   

Akik vissza akarnak menni a múltba, hát tegyék.  

Akik budira akarnak járni, patakban mosni, rokolyában járni, rendben. Minden tiszteletem az övék, de én nem szeretnék. Úgy szeretném védeni a környezetünket, hogy közben azért az életem ne legyen olyan nehéz, mint régen volt. Mert lehet romantikázni, hogy milyen csodálatos volt a régi paraszti élet, de aki kipróbálja, az azért megtapasztalhatja a nehézségeit.

Komposzt toilet a házban  

Erre sem lehet azt mondani, hogy valami kellemes télen az ott tartózkodás, de azért egy fokkal barátságosabb. Annyiból, hogy nem kell kimenni az udvarra, semmi több, mert alulról itt is feljön a hideg.  

Ami még a hátránya: állandóan küzdeni kellett a rózsabogarakkal és a legyekkel. A legyek a helyiségben maradtak, nem tudtak kijönni, de nyilván nem hagyhatja az ember, hogy ott éldegéljenek. Tehát foglalkozni kell vele, lehetőleg ne mérgező spréket használni, mert ugye az sem környezetbarát.

Talány számomra még ma is, hogy a rózsabogarak hogyan bújtak ki az ajtó alatt, de időnként a fiókokban a szekrények polcain egy-egy tetemre bukkantam. Persze lehet ismét azt mondani, hogy kényes vagyok… De őszintén, ki örül neki, amikor fehérneműs fiókjából előbukkan egy-egy rovar, ami előtte a sz@rban bóklászott? 

A másik hátránya, hogy nehéz eltalálni, hova szórod a faforgácsot. Egy kis maréknyi vagy kis kosárnyi forgács hidd el nekem, nem takarja be teljesen a halmot, és nem szagtalanít. Mivel ez egy viszonylag zárt rendszer, nem láttam még olyan tökéleteset, ahol ne lenne szag. 

Mennyit szórjunk rá, egy egész vödörrel? Ahhoz nagyon sok forgácsot kellene vásárolni. Ez is pénzbe kerül, nem adják ingyen. Ráadásul, ha sokan áttérnek erre a módszerre, honnan veszünk annyi forgácsot, hogy mindenkinek legyen?  

Alomszék 

Az alomszék egy olyan fából készített dobozféle, amelyben egy vödröt helyezünk el. Az aljára faforgácsot szórunk, és ha elvégeztük a dolgunkat szintén faforgácsot kell rászórni. A forgácsnak vizesnek kell lennie, hogy a szagokat lezárja.  

Az alomszék az egyik legbarátibb formája ezeknek a megoldásoknak. A fürdőszobában, meleg helyen tárolható, ebből a szempontból valóban kényelmes. Én ezt a fajtát használtam amíg Gyűrűfűn éltem. Minden nap ki kell vinni a vödröt a komposztra kiüríteni, mert viszonylag hamar megtelik.  

Volt, amikor zuhogott az eső, vagy nem éreztem jól magam, nem volt kedvem kimenni a vödörrel, másnap bizony elég magasan volt az “anyag”. 

Aki kritizálja azokat, akik nem bírják átlépni a komfortzónájukat annyira kényelmesek, szívesen beszélnék vele amikor 70-80 éves lesz, hogy mennyire lelkesen hurcolja ki naponta a teli vödröt. Hidd el kedves környezetvédő, vannak napok, amikor sajnos nem olyan fitt az ember. 

A komposzt toilet szerintem legjobb verziója

Gyűrűfűi barátainknál láttam a lehető legjobb megoldást. Külsőre teljesen úgy néz ki mint a komposzt toilet, de nem akna van alatta, hanem 50 literes műanyag hordó. A működése ugyanolyan mint a többinél, bent van a házban és teljesen zárt rendszer. Amikor a hordó megtelik, a tetőt rá kell tenni, kivinni a házból és egy másik hordót a helyére tenni. Az előzőben tovább komposztálódik az “anyag”. Ez a verzió teljesen szagtalan, persze jócskán le kell szórni faforgáccsal, és a helyigénye is elég nagy (legalábbis az alomszékhez képest).

Ha most olyan helyen élnék, ahol a szabályok engedik, ezt a variációt választanám. De gondolni kell arra is, hogy mi lesz pár év múlva, amikor már annyira idősek leszünk, esetleg mozgásunkban korlátozottak, hogy nehéz lesz kivinni a hordót.  

Környezetbarát toilet városban

Az említett módszerek lakótelepi lakásokban, lakókocsiban, tiny house-ban sem valósíthatóak meg az előírások és a helyigényük miatt.  

Most Balatonakarattyán élek, itt vízöblítéses Wc van, nincs lehetőség semmilyen környezetbarát toiletet használni. Én bizony örülnék, ha lenne egy olyan megoldás, hogy ne kelljen csatornadíjat fizetni, ne kelljen drága pénzen tisztíttatni a szennyvizet.  

Nem beszélve arról, hogy például a hormonokat nem lehet a vízből semmiféle megoldással kiszűrni. Vannak olyan kutatások, amely szerint azért (is) egyre több azoknak a nőknek száma, akiknek nem esnek teherbe, mert ezek a hormonok visszakerülnek az ivóvízbe. No hát erre is megoldás lehet például az égetős toilet. 

Térítés bunkósbottal?

Ettől függetlenül szerintem sem a tökéletes megoldás, de egy olyan ötlet, amit esetleg tovább lehet fejleszteni. Remélem, hogy valaki kitalálja, hogy hogyan lehet ennél jobb konstrukciót létrehozni. No és persze kedvezőbb áron.  

Aki szeretné az embereket arrafelé terelgetni, hogy környezetbarát módon éljenek, annak azt javaslom az ne “bunkósbottal” álljon neki téríteni. Lehet, hogy az agresszív lerohanással az ellenkezőjét fogja elérni. Azt hiszen nem az a cél, hogy az emberek fejére olvassuk, mit tesznek rosszul, vagy követelőzzünk és megmondjuk, hogy mit tegyenek. Példát kell mutatni és megismertetni minél több érdeklődővel, minél több lehetőséget.

Egypár mondatot idézek egy régi interjúból Szigeti Cecília ökolábnyom egyik jeles szakértőjével:  

“Azt gondolom, jó az, hogy az ember megpróbálja a döntéseit egy jobb irányba változtatni. Ugyanakkor viszont az a fajta állandó önsanyargatás, és a mindenféle szempontból a saját magunk nyomorultabbá tétele sem cél. Nem azt jelenti, hogy hedonistaként kell élni, de az adódó lehetőségeket, ami éppen jól esik, azt érdemes elfogadni. Én például szeretem a déli gyümölcsöket, nem nagyon élnék meg citrom nélkül, de nyilván megpróbálom más területen meg visszafogni a dolgokat. Megpróbálom egy kereten belül tartani. Erre jó az ökológiai lábnyom: ha egyik esetben valamiért túlnyúlok, akkor megpróbálom valami mással kisebbre venni.” 

“Mindig a rendelkezésre álló legjobb megoldásokat érdemes keresni. Extrém mennyiségű terhet nem érdemes magunkra venni az élet fenntartására, az élet célját nem ezek adják meg. Ezek ahhoz szükségesek, hogy életben maradjunk, fennmaradjunk és a környezetünk is megmaradjon. De az ember alkotó energiáit ne ezekre gyilkolja el, hanem próbáljon ennél magasabb szempontokat találni. Rettentő fontos, hogy mit eszünk, tehát én nem arról akarom lebeszélni az embereket, hogy együnk egészségesen vagy gazdálkodjuk tudatosan. Együnk egészségesen, de ne tegyük rabbá magunkat rengeteg szabállyal. Olyan tudást szerezzünk, amitől az ember szabadabb lesz. Itt van egy nagyon fontos mérőpont: valaminek az ismerete szabadabbá, vagy még inkább rabbá tesz engem.” 

Fontos gondolatok, hálás vagyok érte Szigeti Cecíliának, innen is köszönöm. Mindenki gondolkozzon el rajta, hogy ő mit tesz vagy nem tesz, mit tud beáldozni, és mit nem… és ne a másikban keresse a hibát.   

Az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: azt a végső emberi szabadságjogot, mely szerint eldöntheti, hogyan álljon hozzá az adott körülményekhez./ Viktor E. Frankl

Az említett interjú Szigeti Cecíliával az ökolábnyomról és a “Jobb élet” indexről

#Stopbántalmazás

#Stopbántalmazás

Született egy impulzusbejegyzés a privát facebook oldalamra a #stopbántalmazás jegyében. Leírni is fájdalmas, a...