Válassza az Oldal lehetőséget

Gyomirtó, vagy természet és egészség!
Gyomirtó, vagy természet és egészség!

Szerző:
Cuzak Inako

2021.08.23.

Olvasási idő:

Vajon mikor értjük meg, hogy a világ nem a kerítésünkig tart,

és hogy a gyomirtókkal vagy a “növényvédő” kemikáliákkal, mérgekkel komoly károkat okozunk a természetnek, visszacsatolva pedig magunknak is? 

Tudom, hogy nem egyszerű kikönyörögni sem a kártevőket, sem a gyomokat a kertünkből… Azonban itt az ideje, hogy megtanuljunk más eszközöket elsajátítani, másképp gondolkodni, másként tekinteni arra, hogy mi is a világon a valódi kártétel és kártevő, illetve a valódi érték.  

Jómagam kertésznek tanultam. Sose felejtem el mindazt, amit tanítottak nekem a tanáraim, de a növényvédő vegyszereket úgy érzem itt az ideje elfelejtenie mindenki másnak is.  

Mindig is elavult módszernek tartottam mérgekkel óvni a növényeket,

mérgezni vele a földet és az állatvilágot. Kimászva az iskolapadból a természetbe, s benne élve, egyébként is minden gyökeresen átértékelődött. Szerencsére a természet védelme és a minőségi életre való törekvés egyre csak erősödik bennem. Kiskorom óta tudom, hogy minden mindennel összefügg, és mai koromra meggyőződésem és visszaigazoló tükröm mestere lett a természet. 

A mai világban egyszerűen arra a következtetésre jutottam, hogy nem engedheti meg magának senki, hogy tovább folytassa azt a küzdelmet, azokkal az eszközökkel, mint amit az eddigi, több mint elmúlt évszázadban folytatott növényvédelem címszó alatt a társadalom.  

Nem élhetünk tovább szemellenzőkkel, kötelességünk belátni a tetteink következményét, tisztelni a bolygót és megbecsülni az életünket. 

A növényvédelem rövid történelme:

(Hogy értsük mióta okoz gondot a szemellenző, amit a gyomirtók és növényvédő szerek kapcsán elkövettünk.) 

A mezőgazdaságban, kiskertekben, háztartásokban használatos vegyszereket 150 éve használják az emberek. A DDT volt a legelső rovarölő, amit 1874-ben találtak fel, s csak 90 évvel később jöttek rá, hogy az élő szervezetben felhalmozódni képes. Ez komoly károsodáshoz vezethet, mely felismerés hatására szerencsére betiltották.

Tehát közel 100 év telt el egyetlen vegyszer következményeinek felismeréséhez. Ugye milyen döbbenetes?! Ez idő alatt rengeteg emberi és állati áldozatot követelt ez a tudatlanság, vagy nevezzük kísérletnek. De ez csak egy a sok ezer vegyszer és méreg közül. Felmerül a kérdés mennyi van még, amiről nem tudunk, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek?!  

Ami ennél még rosszabb, hogy sokról jól tudjuk milyen ártalmas, mégis forgalomban és használatban vannak, mint például: a gyomirtó.

Tisztában lenni a tetteink következményével az egyik alapelvem az életben. 

Az élet tökéletes és végtelen tehetséggel teremtette meg a természet harmóniáját, aminek az ember a része, nem pedig az egésze. 

Ennek elfogadásával úgy gondolom máris jó alapot tudunk teremteni elménkben az egyik első alaplépéshez. Értsük meg és fogadjuk el, hogy minden élőlénynek helye és szerepe van a világban. A tetveknek is, és a nagyon lekicsinylően elnevezett gyomnövényeknek is. 

Nevezzük őket inkább grátiszoknak!

Sokkal méltóbb névnek találom, ugyanis csak számunkra, szükségleteink beszűkült, önző látásmódja miatt elszenvedett tudáshiányunk becsmérli le őket. 

Vegyünk pl. egy nagyon közismert grátisz növényt, a porcsint. Hányan tudják, hogy ehető, és tele van vitaminnal? Pedig rengeteg, az egészség számára hasznos vitamint tartalmaz. Kiirtása sem nehéz, mivel kicsi gyökere van. Szárnyas háziállatok is előszeretettel csipegetik. 

Sorolhatni lehetne napestig, hogy mennyi élőlény van, melyiknek mi a haszna, és melyik mennyire függ egymástól. Növény, állat, baktérium, gombák bármi említhető, de erre most nem térek ki. Egy másik cikkemben fogom részletekre cincálni ezeket a szintén fontos témákat. 

A lényeg, hogy ne irtsunk semmit mérgekkel!  

Megoldásnak javaslom, hogy keressük meg grátisz növények párját és a hasznos felhasználását a természetben a gyomirtók helyett.  

A teljesség igénye nélkül említek pár példát:

⦁ Használjuk a gyomokat növénytársításra, ugyanis sok kártevő elűzhető növényeinkről. Például a fehér üröm nagyon jól elriasztja a gyümölcsmolyokat és a káposztalepkéket. 

⦁ Sok rovar a gyomok, vagyis most már grátisz növények leveleinek fonákján petézik, például a csalánra néhány pillangó fajta. Érdemes eltávolításukkal megvárni a rovarok kikelését. A csalán nagyon jól bevált biológiai szer egyes kártevőkre is permetként. Az emberi fogyasztásra szánt gyógyhatását már nem is említve.   

⦁ Használjuk kavics és beton helyett talajtakarónak az alacsony növésű, virágzó grátisz növényeket. Ezzel megóvjuk talajaink termőképességét, és a talaj vízmegtartó képességét. 

⦁ Ajánljuk fel a kiszedett növényeket háziállatot tartóknak, takarmányként. 

⦁ Nézzetek utána milyen gyógyító tulajdonságai vannak, és hasznosítsátok ezt az adományt!

⦁ Bizonyos grátisz növények, segítenek a talaj ph értékét helyreállítani, mellette pedig kora tavasszal segít a méhek nektárgyűjtésében. Ilyen csodás kis grátisz növényünk a gyermekláncfű. 

Azt javaslom mindenkinek, hogy tanuljátok újra a természetet,

ismerjétek meg kicsit más szemmel. 

Neveljük rá a tekintetünket és gondolatunkat arra, hogy amennyivel többet teszünk a természetért, annyival jobb életünk lesz nekünk is. 

A csak gyepes és dísznövényes kertek kedvelői is mérlegeljék át a gyep szépségét. Van-e olyan értékes a szemet legeltetni egy egyébként csökevényesen használt, vagy teljesen kihasználatlan területen, mint életet adni más élőlényeknek? Olyanoknak, amelyek közvetve hozzásegítenek minket a jobb egészséghez (a friss oxigén által), az egészséges gyógyító virágmézekhez, a talajvíz megkötéséhez (mely által kevesebbet kell locsolni is) 

Több élettér a rovaroknak, kisállatoknak, melyek gazdagítják vizuális élményeinket, hangulatunkat, s gyermekeink is részesei lehetnek a csodáknak. Nem csak 5 négyzetcentiméteren láthatnak fákat, virágokat, állatokat, hanem a saját kertünkben, a friss levegőn, s így játszi könnyedséggel tanulhatnak igazi értékeket, lelki gazdagságot. 

Amennyiben valakit mégis zavar egy grátisz növény, azoknak az alábbi megoldásokat javaslom:

⦁ Kézi eltávolítás. Jót tesz a testnek és léleknek egyaránt.  

⦁ Háziállatok nagyon sokat tudnak segíteni a ritkításban, melyeknek további haszna is van. 

⦁ Kapa, vagy saraboló használatával szintén jól lehet művelni a kertet. 

⦁ Szűk helyeken, beton között, késsel nagyon ügyesen kiszedhető minden. 

⦁ A kiszedett növényeket, tehetjük komposztra is, így általuk visszagazdagítjuk a kertünket értékes tápanyagokkal. 

A gyomirtók kártételéről csak néhány szót ejtek most. Képes tönkretenni a föld szerkezetét, megöli a rovarokat, elsodródás esetén a saját vagy a környékünkön élők növényeiben is kárt tehet. Ennek különös veszélye, ha zöldségnövényekre jut a gyomirtó, és a tulajdonos nem tud róla, majd elfogyasztja.

Azt gondolom ezek éppen elegendő példák arra, hogy ne használjunk mérgező vegyszereket. Ha mindenképp el szeretnénk kerülni a fizikai munkát, akkor próbálkozzunk a biológiai szerekkel, melyek nem károsak a rovarokra sem. Egyik ilyen az ecet, bár személy szerint nem tartom a legjobb megoldásnak, mert tönkre teszi a talaj ph értékét. 

Ezzel az írásommal arra szeretnék buzdítani mindenkit, hogy semmi képen ne gyomirtózzunk és ne égessünk el növényeket! 

Köszönöm neked is kedves olvasó, ha elkezdesz másképp gondolkodni és cselekedni a természet és az emberiség érdekében!   🙏❤🌳 

A szerző facebook oldala: AnDa Völgy

Régebbi cikkeink környezetvédelem témában:

Föld napi üzenet Lányi Andrástól

Szódabikarbóna az ökoháztartásban

Védekezzünk a szúnyogok ellen környezetbarát módszerekkel

Környezetbarát mosás: tanácsok kezdő zöldeknek

Madárbarát kert

Vigyázzunk a méhekre! – interjú Vinkó Péterrel

#Stopbántalmazás

#Stopbántalmazás

Született egy impulzusbejegyzés a privát facebook oldalamra a #stopbántalmazás jegyében. Leírni is fájdalmas, a...