Válassza az Oldal lehetőséget

Hogyan olvassunk mesét gyermekeinknek?
Hogyan olvassunk mesét gyermekeinknek?

Szerző:
Balassa Margó

2020.11.18.

Olvasási idő:

Olvasási idő: 4 perc

Ahogy Sehrezád sem egyetlen éjszaka alatt gyógyította meg a lelkibeteg uralkodót, a gyermeknek is arra van szüksége, hogy rendszeresen elmerülhessen a mese világában. Sok-sok mesére van szüksége, hogy megértse önmagát, és megoldást találjon a  problémáira.

Mesebeli hangulat

Válasszuk ki a megfelelő időszakot, a legjobb az esti elalvás előtti időpont. Teremtsünk megfelelő mesebeli hangulatot. Nyissuk ki a mesebőröndöt, mesedobozt, vagy alakítsunk ki egy mesekuckót, ahol minden este együtt van a család(1). Gyújthatunk gyertyát, amelytől különleges, sejtelmes hangulat keletkezik.

Bruno Bettelheim gyermekpszichológus és író állítása szerint a legjobb a mesét elmondani, mert úgy teljesebb hatást érhetünk el. Azonban a szülők nagy része nem tudja kívülről a meséket, és természetesen színészi képességekkel sem mindenki rendelkezik. Véleményem szerint ez csak elijesztheti a szülőt a meséléstől. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a mesemondó arra törekedjen, hogy ő maga is beleélje magát a történetbe. Ha mi magunk is élvezzük a mesét, a hangsúlyozás is könnyebb lesz.

A mese öröméért

Ha mesét mondunk, ne azért tegyük, mert valamire okítani szeretnénk a gyermekünket, hanem „a mese élvezetének közös öröméért”(2) . Ha valamilyen határozott céllal mond valaki mesét, és ezzel a tündérmeséből tanmesét csinál, az nem hat olyan mélyen a gyermekre, mint amikor tudat alatt dolgozza fel a mese segítségével a lelki gondjait.

Ugyanebből az okból int bennünket Bettelheim: nem szabad elmagyarázni a gyermeknek a mesék rejtett értelmét. A szülő dolga az, hogy megtalálja a megfelelő mesét, a többi pedig a gyermeken múlik. Vegyük figyelembe, hogy a gyermek mit szeretne hallgatni, ne akarjuk ráerőltetni a mi kedvenc gyermekkori mesénket. Ha többször kéri ugyanazt, valószínűleg rátalált a saját meséjére, olvassuk el ahányszor csak szeretné. Nekünk ugyan unalmas lehet már huszadszor a Piroska és a farkas, de gyermekünk problémájának feldolgozásához újra ás újra hallania kell, át kell élnie a történetet.

A pici gyermeknek először rövid meséket olvassunk, a hosszú, sok leíró részt tartalmazó történetek untatják. A kisgyermeknek a figyelme és a képzelete is fejletlen még. Később lehet folytatni hosszabb mesékkel, meseregényekkel, majd gyermekregényekkel.

Tündérmesék vagy “zanzásított” rövid történetek

Ne sajnáljuk az időt a hosszú tündérmesékre, ha rövid idő áll a rendelkezésünkre, osszuk el a mesét több estére. A felolvasás végén vagy közben érdemes egy-egy szituációt megbeszélni. Hallgassuk meg a gyermek véleményét, érzéseit a történettel kapcsolatban. Ha látja, hogy komolyan vesszük az élményeit, belső világát, érezni fogja, hogy ő maga is milyen fontos számunkra.

Bárhová utazunk, legyen velünk mesekönyv, ugyanis az esti felolvasáson kívül szinte minden időpont alkalmas a mesélésre. Megkönnyíthetjük vele a várakozás perceit az orvosi rendelőben, vonattal/busszal való utazás közben, vásárláskor. „Olykor nem is arra van szükség, hogy a mese „szóljon” valamiről, hanem arra, hogy a „mesehang” felidézzen valami kellemes élményt, melynek hatására a legelviselhetetlenebb helyzet is feloldhatóvá válik.”(3).

Balassa Margó

Felhasznált irodalom:

(1) Bettelheim, Bruno : A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. p. 30.

(2) Bettelheim, Bruno : A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. p. 158.

(3) Boldizsár Ildikó : Mesepoétika. p. 19.

A magyar népmese napja

A magyar népmese napja

A mese varázslata „Mert a mese megkönnyebbíti a szívet, és oly porhanyóvá teszi a lelket, hogy az...