Válassza az Oldal lehetőséget

Minek kell annyiszor kimondani, hogy fekete?
Minek kell annyiszor kimondani, hogy fekete?

Szerző:
Balassa Réka

2022.02.09.

Olvasási idő:

Éppen befejeztem az aktuális kedvenc sorozatom, panaszkodtam is a húgomnak, hogy mennyire fog hiányozni. Kérdeztem tőle, hogy nem tud-e valami könnyed sorozatot amolyan átkötőelemnek. Van új évada a Love Life-nak, ahhoz mit szólsz? – kérdezte. Tökéletes, mondtam, hiszen az Anna Kendrick főszereplésével készült Love Life egy tipikus limonádé sorozat, pontosan arra jó, amire kell: fáradtan, nulla aggyal is lehet nézni, szórakoztató és megnyugtat, hogy nem csak a te szerelmi életed egy káosz. 

El is kezdtem hát az új évadot,

amely most egy férfi főszereplő szemszögén keresztül mutatja be a magánéletünk romantikus részének buktatóit. Eddig jól is hangzik, jó, hogy perspektívaváltás van és egy férfi szemüvegén át láthatjuk a kapcsolatok szép illetve kevésbé szép oldalát, de most jön a feketeleves: A sorozat megpróbál nagyon korrekt lenni, és pont ezzel harap a saját farkába. 

A főszereplő Marcus ugyanis afroamerikai,

akit William Jackson Harper alakít, a producereknek pedig úgy tűnik, hogy nem titkolt célja, hogy a tény köré építsék fel a sztorit, hogy Marcus fekete. Nyilván eleme Marcus életének a rasszizmus és az azzal való megküzdés, szóval én is fontosnak tartom, hogy helyet kapjon ez a kérdés a sorozatban, de tényleg muszáj minden egyes jelenetben arra reflektálni, hogy igen, ő itt fekete? És az új csaja is fekete! És a legújabb író is, akit szerkesztőként kiszemelt magának, ő is fekete! És anya nem akarta, hogy a barátnőm ne legyen fekete! És így tovább, és így tovább. 

Miért nem nézhetem csak simán Marcus párkapcsolati botladozásait anélkül,

hogy folyamatosan felhívnák a figyelmemet arra, hogy ő afroamerikai? Nem pont ezzel válik a rasszizmus elleni küzdelem az önmaga paródiájává? Nekem Marcus pont ugyanolyan főszereplő lenne, mint az Anna Kendrick által megformált Darby: Egy velem egykorú fiatal, aki éppen most jött ki egy hosszú kapcsolatból és hirtelen az indokolatlanul nehéz “randipiacon” találja magát. Abszolút tudnék vele minden kérdés nélkül azonosulni, ha nem nyomatná valaki nekem folyamatosan azt, hogy ő tök más, mint én. 

Ja és hihetetlen, ahogy folyamatosan tolják a fehérekkel kapcsolatos rasszista poénokat, amire egyszerűen nem is találom a magyarázatot. Mintha kábé az összes fehér ember rasszista lenne és mindannyian hinnének a fehér felsőbbrendűség elvében, és amúgy is, amit ők csinálnak, az mindenképpen kivagyi, arrogáns és szar. 

Folyamatosan vizsgálom magam,

hogy most ez azért van-e bennem, mert én magam fehérként sértve érzem magam? Hogy talán pont ez lenne a célja a sorozatnak? Hogy én, a néző nézzek mélyen magamba? 

Nem tudom.

Én simán csak annyit szeretnék, hogy nézhessem Marcus sztorijait, aki szerintem semmiben sem különbözik tőlem, egy másik átlagos fiataltól, aki hasonlóan megjárta már a szerelmi kapcsolatok különböző kálváriáit.

Feltétlenül szükséges éket verni közénk?

A falu hangjai

A falu hangjai

Vasárnapi idill A nagyváros zajától megcsömörlött értelmiségiek szívesen vesznek parasztházat egy faluban. Őket itt...