Válassza az Oldal lehetőséget

Oltásnaplóm
Oltásnaplóm

Szerző:
Kőtörő-Sleisz Anna

2021.04.20.

Olvasási idő:

A mi döntésünk

Szeretném leszögezni, hogy ezek az én és a családom egyéni tapasztalatai, s a bejegyzéssel senkit nem meggyőzni szeretnék, csak megosztani veletek a saját élményeinket.

Pár hete a családunkat is elérte a védőoltás lehetősége. Mi alapvetően az oltás mellett vagyunk, így szép sorban év elején mindannyian regisztráltunk. Először a nagyszülők kerültek sorra, majd kis idő elteltével szépen sorban jöttek az üzenetek, hogy éppen ki kapott időpontot.

Már a férjem is sorra került, ami számomra óriási megkönnyebbülést jelentett, de ő nem tudott felszabadultan örülni, hiszen szerette volna, ha én kapom meg kettőnk közül először. Az én vágyam természetesen az ő oltása volt elsősorban. Mindenki a másikért aggódik, ugye.

Mikor már a húgom is jelzett, hogy melyik nap szúrják, végül felhívtam a háziorvosomat és kedvesen (de gyorsan) érdeklődtem, előreláthatóan mikor oltják az én korosztályomat. Biztosított arról, hogy nagyon fiatal vagyok (már ezért megérte telefonálni).

Mikor arról érdeklődtem, hogy az autoimmun betegségem miatt van-e bármi tudnivalóm, közölte, hogy emiatt előre tud venni, mert pont AstraZenecával olt, amely ebből a szempontból pont megfelelő. Kedden 7:20-ra legyek a rendelőben. 

Belevágtam

Itthon kitöltöttem a papírt, s kedd reggel a megbeszélt helyen vártam a sorsomra. Nem mondom, hogy cseppnyi félsz sem volt bennem. Azonban mérlegeltem a lehetőségeket és úgy döntöttem, hogy inkább ez, mint egy esetleges utazás az intenzív osztályra. Kockázata az oltásnak is, covidnak is van, utóbbitól jobban tartottam. 

Maga az oltás nem volt vészes, szerencsés vagyok mert az asszisztensnő olyan finoman adta be, hogy sokan biztos cseréltek volna velem. Elsőként a férjem, ugyanis vele cseppet sem finomkodtak, döfték, mintha muszáj volna.
Kicsit ülnöm kellett még a rendelőben, hogy kéznél legyen a doktornő egy esetleges allergiás reakció esetén, de szerencsére ez elkerült. 

A mellékhatások

A nap további részében nem is történt semmi említésre méltó…egészen estig. Jött a hidegrázás, majd szép lassan megérkezett a hőemelkedés, majd a láz is. Egyszerre fáztam és akartam megsülni, s nagyon részletekbe nem fogok tudni belemenni mert majdnem egy napig nem voltam teljesen tiszta. Összefolyt a valóság és a képzelet, a lázam kitartott, csak a bevett gyógyszer hozott átmeneti enyhülést. A bőröm extra érzékeny volt, a fejem furcsán fájt és néha képtelen voltam megkülönböztetni, ébren vagyok vagy álmodom.

A család szolidalitásból kint aludt velem a nappaliban, ha valaki látta volna, hogyan kupacolódtunk fel a kanapéra hárman, biztosan jót nevetett volna. A férjem átmeneti fekhelyet alakított ki magának a kanapé mellett, s folyamatosan őrizte az álmomat. 

Úgy 1,5 napig tartott ez a meglehetősen érdekes állapot, majd szépen elmúlt a láz, magamhoz tértem és egy frissítő fürdő visszahozott a jelenbe is. Szerda estére „kitisztult az ég”, csütörtökre már csak egy enyhe gyengeség maradt. Az oltás helye még fáj, de nem vészes. 

Nem bántam meg

A szervezetem heves reakciója számomra azt bizonyítja, hogy az immunválasz megvolt, így bízom benne, hogy az ellenanyag termelése is megindul. A tapasztaltak ellenére a második oltást is fel fogom venni mert inkább egy 1-2 napos rosszullét, mint a coviddal járó kórházi kezelés, a családom aggódása és a saját félelmem a kórházi léttől.

A második adag július elején lesz esedékes.
A mi családunkban a nagyszülők nem tapasztaltak mellékhatást, eddig a húgom, férjem és én reagáltunk így az oltásra. Mindannyian felvesszük a második szurit is.

Tudom, hogy ez nem az a tipikus „nem volt semmi bajom” beszámoló, de hallottam, hogy sokakban kelt félelmet a mellékhatás eshetősége, ezért jó beszélni róla, kommunikálni, hogy aki az oltás mellett döntött, felkészülhessen rá. Az is lehet, hogy pont te, aki ezt olvasod és még nem estél át rajta, meg sem fogod érezni. 

Vigyázzunk egymásra, vigyázzunk magunkra! 😊

A falu hangjai

A falu hangjai

Vasárnapi idill A nagyváros zajától megcsömörlött értelmiségiek szívesen vesznek parasztházat egy faluban. Őket itt...