Válassza az Oldal lehetőséget

Ünnepek, nyugodtan
Ünnepek, nyugodtan

Szerző:
Kőtörő-Sleisz Anna

2020.12.08.

Olvasási idő:

Olvasási idő: 4 perc

December beköszöntével kezdetét veszi az ünnepi szezon. A „korán kelők” ekkorra már elkezdték, sőt, akár be is fejezték az ajándékok beszerzését, azonban a nagy többség számára ez az a hónap, mikor belevetik magukat a vásárlásba.

Nem csak a boltok csábítása jellemző a decemberre, hanem maga az ünnepi hajtás is. Az ember elkezdi megtervezni a karácsonyt, s számba veszi, mennyi mindent kell elintéznie december 24-ig. Igen ám, de ez általában azt eredményezi, hogy bár a listán minden teendő mellé pipa kerül, a karácsonyi asztalhoz egy hulla fáradt, idegileg és fizikailag is kimerült ember ül.

Megéri?

Dehogy! Lehet ezt másképp is? Naná! De akkor hogyan lesz kész minden karácsonyig? Nyugi, sehogy. De miért is kellene mindennek készen lennie? Azt mondják, az adventi időszak a ráhangolódásról szól. Az ünnepre hangolódásra. Ez a várakozás időszaka. Gyanítom, hogy a legtöbb családban nem az év egyetlen hónapjára korlátozódik a takarítás, és ezt nem úgy értem, hogy a másik ilyen hónap a húsvété. Egy átlagos háztartásban, ha nem is napi szinten búg a porszívó, azért a takarítás nem ismeretlen fogalom. Tehát, nem hónapok alatt felgyülemlett portigriseket és kosztengereket kell felszámolni mindössze egy hétbe belesűrítve.

A másik ilyen sarkalatos pont az ünnepi étkezés. Még mindig sok családban hagyomány, hogy a háziasszony napokig ácsorog a konyhában, hogy karácsony ebédre vagy vacsorára ott legyen a három fogásos menü az asztalon. Természetesen van, akik számára a főzés, sütés kikapcsolódás és örömforrás, ám az ünnepi hajtásban ez egy igazi stresszforrás. Már eleve az alapanyagok beszerzése is kalandos, hiszen biztos mindenkivel előfordult már, hogy az orra elől vitték el az utolsó pontyot a piacról, vagy éppen az utolsó kiló savanyúkáposztát az előtte álló vitte haza. Nálunk pár éve történt az áttörés, mikor úgy döntöttünk, nem éri meg az a rengeteg idegesség, inkább megrendeljük az ételt. A süteményekről nem tudtam lemondani, imádok beiglit sütni, még ha a mákos szét is nyílik minden évben. De, aki számára ez is csak feszültséget okoz, érdemes szétnézni a kézműves sütemények háza táján. Sok helyen akár másik városba is kiszállítják a kívánt finomságokat.

Együtt, békében

Talán a legnehezebb dolog elengedni a felesleges teendőket, és a minőségi, együtt töltött időre koncentrálni. Fentebb írtam, hogy a december a várakozás, ráhangolódás hava. Próbáljuk meg elengedni a harmadik dob mosásra váró ruhát, és helyette játszani egy kártyapartit vagy beszélgetni a kedvesünkkel. A függönymosás, ablakpucolás is várhat tavaszig, vagy legalábbis egy nyugisabb időszakig. A vendégek nem azt fogják nézni, mennyire csillog a lakás. Az együtt töltött idő miatt mennek. Amennyiben nem, akkor még inkább el kell engedni a dolgot, hiszen nincs annál könnyebb, mint más otthonát kritizálni. Nem azt mondom, hogy ne legyen rend és tisztaság, hanem azt, hogy nem kell túlzásba esni. Többet ér a nyugalom, az, hogy az ünnepi asztalnál ne hulla fáradtan próbálja meg túlélni az ember az estét, hanem valóban élvezze az együtt töltött időt.

Akkor mik is a tanácsok?

  1. Annyit takaríts, amennyit feltétlenül szükséges! Nem az állami szervek mennek ellenőrzést tartani, csak karácsonyt ünnepel a család.
  2. Engedd el az egész, vagy akár több napos konyhában ácsorgást! Rendeld meg az ünnepi menüt, így időt és energiát spórolsz, nem beszélve arról, hogy árban jelentéktelen a különbség.
  3. Ne engedd, hogy bedaráljon a teendőlista! Húzd ki a lényegtelen dolgokat, és a felszabadított időt fordítsd szórakozásra, pihenésre, a családra.
  4. Élj a netes rendelés lehetőségével! A legtöbb időt ezzel tudod megspórolni.

Nem egyszerű megreformálni az évek óta, szinte hagyománnyá vált ünnepi rohanást. De érdemes adni egy esélyt a fenti tippeknek, tapasztalatból írom, többeknek is bevált. Azt, hogy ki mit enged el, teljesen egyéni. Aki imád főzni, és számára nem stressz, hanem örömforrás, természetesen ne húzza ki a listáról. Meg kell találni azokat a tételeket, melyektől búcsút venni felszabadító.

Nem is gondolnánk, mennyi időt tudunk megspórolni azzal, ha nem a tökéletesre törekszünk, hanem a békére, nyugalomra.

A falu hangjai

A falu hangjai

Vasárnapi idill A nagyváros zajától megcsömörlött értelmiségiek szívesen vesznek parasztházat egy faluban. Őket itt...