Válassza az Oldal lehetőséget

Vigyázzunk a méhekre! – Vinkó Péter kertészmérnökkel beszélgettünk
Vigyázzunk a méhekre! – Vinkó Péter kertészmérnökkel beszélgettünk

Szerző:
Balassa Margó

2021.04.26.

Olvasási idő:

Mivel szerintünk nem csak egy napon kell védeni élőhelyünket, a Földet, hanem az év minden napján, folytatjuk interjúinkat természetvédelem témában. Vinkó Péter kertészmérnökkel beszélgetünk, aki a főiskola és a növényvédelmi szakmérnöki iskola mellett elvégzett egy méhész szakmunkásképző iskolát is, így lett a hobbiból hivatás. 

Sajnos egyre többet lehet hallani arról, hogy drasztikusan csökken a méhek száma, vannak, akik a méhpopuláció haldoklását vizionálják. Miért olyan fontosak számunkra a méhek? 

A növények nagyon jelentős része rovar beporzású, és ha nem lennének beporzó rovarok, akkor ezek kipusztulnának.  

Például a cseresznyefa rovar beporzású? Mert nálunk idén egyáltalán nincsenek méhek, pedig lassan elvirágzik a fa.  

Igen, minimális a szél által történő beporzása. Főiskolán kísérleteztünk: bezacskóztuk az ágakat, hogy mennyire sikerül beporzódni magától. Látványosan kevesebb.  

Van az a mondás, ha elpusztulnának a méhek, az emberiség is hét év múlva kihalna, mert nem lenne megfelelő mennyiségű és minőségű tápláléka. Csak gabonafélék lennének, gyümölcsök, zöldségek nem. 

Hogyan tudunk segíteni, hogy ez ne történjen meg?  

Közelítsük meg onnan először, hogy mi okozza a pusztulást:  nagyon nagy károkat okoz a felelőtlen, vagy szakértelem nélkül végzett növényvédelem.  

A másik: a nektárt és virágport adó növényfajok hiánya. Minél többféle növény kellene, változatos populáció, hogy mindig legyen “gyűjtenivaló” a méheknek. A mezőgazdaságban általában búza, kukorica, napraforgó és repce van nagy területeken. Ezek csak szűk időben, két-három hétig virágoznak, két-három hétig adnak nektár és virágpor forrást. A gabonafélék legfeljebb gyenge minőségű virágport adnak. A fennmaradó időben éheznek a méhek, legyengülnek és elpusztulhatnak. 

Nagyon fontos a biodiverzitás, vagyis az, hogy minél többféle növényfaj legyen, hogy változatos legyen, mert az elősegíti méhek szaporodását, egészségét. 

Tehát úgy lenne jó, ha folyamatosan lennének virágzó növények? 

Így van, mindig legyen valami egészen a mogyorótól a borostyán virágzásáig. A mogyoró van a legkorábban februárban, az sok virágport ad. Ez nagyon jó a méheknek, mert serkenti őket a fiasításra, arra, hogy fejlődjön a méhcsalád.  A borostyán pedig nagyon későn, októberben virágzik. 

A modern kertekben az volt a trend az elmúlt tíz-húsz évben, hogy van fű és tuja, aztán semmi más. Ez volt a jellemző. A fű az nem ad semmit. Ha van benne egy kis lóhere, amit a méhek szeretnének, azt meg vegyszerrel kiirtják. 

Most már szerencsére egyre inkább az jön divatba, hogy virágzó kerteket alakítanak ki, tehát a gyepfelületeket úgy csinálják meg, hogy virágzó területek is legyenek.  

Láttam én is ilyen vetőmagot, az a neve, hogy vadvirágos rét. Ezek szerint már itthon is van rá kereslet. 

A méhészek nagyon keresik. Ha van kisebb-nagyobb területük, akkor azt bevetik vadvirággal, ami nagyon jó táplálékforrása méheknek. 

Ami még ártani tud a méheknek, azok a különböző betegségek. Sajnos egyre nagyobb divat, hogy egy-egy méhcsaládot tart valaki, hogy az majd milyen jó lesz, lesz méz a családnak. De nem értenek a méhekhez, így a betegségeket sem tudják kezelni. Legkésőbb két év múlva el is pusztul a méhcsalád, ami a legkevesebb lenne, mert ő csak egy méhcsaládot veszít el. De az a baj, hogy megfertőzi a környékben lévő méhészeteket is.  

Talán azt gondolják az emberek, hogy a méhekhez nem kell érteni, mert hát hosszú évszázadokon keresztül valahogy megvoltak az erdőkben, a kis odvaikban, majd itthon is meglesznek valahogy.  

Sajnos a háziméhekre ez nem jellemző. Ez is a globalizáció miatt van: rengeteg betegséget, kártevőt behurcoltunk, ami ellen a házi méhek nem tudnak védekezni. Kell az ember segítsége! 

Hogyan tudsz ellene védekezni? 

Az egyik a varroa atka, ez a legjellemzőbb betegség. Atkaölő szereket kell alkalmazni, a megfelelő időben. Olyankor amikor nincs virágzás, hogy a nektárba ne kerüljön bele. Van egy új irányzat is, a szerves savak. Az a jó benne, hogy nem vegyszer, hanem természetes szer. 

A másik betegség, a nyúlós költésrothadás, ami Amerikából jött be Európába. Olyan erős agresszív baktérium, hogy csak úgy tudunk ellene védekezni, ha elégetjük a beteg méhcsaládokat.   

Magyarországon a nyúlós költésrothadást kötelező bejelenteni. Évente van kötelező ellenőrzés mindenkinek. Kijön az ellenőr, átnézi a méheket, és ha van ilyen betegség, akkor jelentik a hatósági állatorvosnak. Jegyzőkönyvet vesznek fel, elégetik, és állami kártérítés jár érte. Mivel ezzel megelőzik a betegséget.  

Amerikában nem így van, ott antibiotikumokkal kezelik ezt a fertőzést. De ez olyan, mint az embernél: az antibiotikum csak elnyomja a betegséget. Ez a baktérium spórákat képez, és az antibiotikummal csak az élő baktériumot tudjuk elpusztítani kezelni, a spórákat nem. Azok továbbra is fertőznek. 

Volt neked ilyen méhcsaládod? 

Nem, szerencsére eddig nem. De a varroa folyamatosan jelen van. De ezt meg lehet előzni, minden évben rendszeresen kell kezelni. Sok egyéb enyhébb betegség is van, amit a méhek maguktól ki tudnának kezelni, csak a varroa annyira legyengíti őket, hogy már nem képesek rá.  

Az a baj, ha legyengül varroától, vagy betegségtől egy méhcsalád, azt észreveszi a környéken élő másik, hogy ott van egy hatalmas mézkészlet amit nem őriz senki, és kirabolják őket. Igen ám, de a mézzel együtt viszik haza az atkát és a fertőző betegségeket is. És onnantól kezdve, ha túl nagy az infekciós nyomás, túl nagy fertőzés éri őket, akkor az ellen már nem tudnak védekezni. Sokszor a méhész is túl későn veszi észre. 

Akkor nagyon sűrűn rá kell nézni a méhekre. Te milyen sűrűn nézed? 

Vegetációs időszakban, március közepétől október közepéig minden méhésznek kötelező legalább három hetente átnézni a méhcsaládjait. Ennyi idő alatt lehet észrevenni a fertőzést, hogy ne okozzon komolyabb kárt. De én az akác virágzásáig hetente szoktam nézni, utána kéthetente. Ha van egy fertőzés, egyből le tudjam reagálni.  

Mostanában egyre több bogárhotelt, méhhotelt látok. Légy szíves mond el nekünk, hogy ez mire jó? 

A vadon élő rovarfajoknak, a beporzó rovaroknak kell búvóhely, ott tudnak szaporodni. De nem csak azoknak, hanem például a fátyolkának is kell búvóhely, az pedig azért hasznos egy kertben mert a levéltetveket pusztítja. 

Van most egy kezdeményezés nálunk méhész körökben, és ez nagyon fontos lenne kiemelni, mindenkinek felhívni rá a figyelmet. Nagyon nagy divat, hogy sokan akarnak otthon méhcsaládot tartani.  Aki nem hajlandó megtanulni rendesen a méhész szakmát, hogy hogyan kell védekezni különböző méh betegségek ellen, nem hajlandó áldozni rá időt, hogy legalább kéthetente szakszerűen átnézze, nem hajlandó segítséget kérni tapasztalt méhészektől, az inkább ne tartson házi méheket. Mert többet árt vele, mint használ.

Lehet venni poszméheket, vásároljon azt, mert azokkal nem kell foglalkozni. Ezek vadon élő állatok, és nekik nincsenek ez fajta a betegségei. Igaz, nem termelnek mézet, csak beporoznak, de ha valakinek az a fontos, akkor inkább ezt a megoldást válassza. 

De van olyan, aki mézet szeretne termelni saját magának, neki mit javasolsz? 

Nekik azt javaslom, hogy tanulják meg a szakmát szakkönyvekből, tapasztalt méhésztől, és végezzenek el egy méhésziskolát! Ez is egy nagyon komoly szakma, amit sokan elbagatellizálnak. Meg kell tanulni! 

Akik beporoztatni szeretné a növényeiket, használják a méhhotelt, ültessenek virágzó növényeket, és alakítsanak ki kerti tavat, mert vízre is szükségük van a méheknek.  De arra ügyelni kell, hogy lehet egy kis zavart okoznak, mert a méhek ott döngicsélnek, és van, aki fél tőlük. 

Az is megoldás lehet, ha egy eldugott sarokba tesznek ki valamiféle kis itatót. Ahol nem járkál az ember annyira. 

Igen, így van.  

Még nagy segítség, ha minél többen vásárolnak helyi termelőtől mézet. Neki egész évben ott vannak a méhei, és a környéken lévő növényeket ezek be fogják porozni. 

Ha nem vásárolnak a helyi termelőtől, akkor a méhész sajnos nem tud megélni, fel fogja adni a méhészkedést. És akkor méhek se lesznek: lásd Gyűrűfű. Én is eljöttem onnan, és mondják, hogy látványos a különbség, sokkal kevesebb méh van.  

Az a kérésem: támogassuk helyi termelőket, vásároljunk tőlük mézet! 

Tehát kedves emberiség, az a méhészek kérése: ne tartsunk házi méheket, ha nem értünk hozzá, ültessünk sokféle virágzó növényt, építsünk bogárhotelt, itassuk a méheket és vásároljunk helyi termelőtől! Így menthetjük meg a méheket!

Köszönöm az interjút, sok egészséges méhcsaládot kívánok neked, és persze magunknak! 

A magyar népmese napja

A magyar népmese napja

A mese varázslata „Mert a mese megkönnyebbíti a szívet, és oly porhanyóvá teszi a lelket, hogy az...