Fedezze fel a foglaló és előleg közötti döntő különbségeket, amelyek befolyásolhatják ingatlanvásárlása sikerét.
Foglaló vagy előleg az ingatlan adásvételnél
A két jogintézmény közötti alapvető különbségek
Amikor ingatlan adásvételi szerződést kötünk, gyakran felmerül a kérdés, hogy a vételárból átadott foglaló vagy előleg legyen-e az első részlet. Ez a döntés alapvetően meghatározza mindkét fél jogait és kötelezettségeit a tranzakció során. Míg az előleg minden esetben visszajár, ha az ügylet meghiúsul, a foglaló speciális szabályok szerint viselkedik.
A foglaló jogi természete
A foglaló vagy előleg közötti választás leginkább akkor válik fontossá, ha valamilyen okból nem teljesül az adásvétel. A foglaló esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek: ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződés, elveszíti a foglalót. Ha az eladó miatt nem jön létre az ügylet, kétszeres összeget kell visszafizetnie. A foglaló összege jellemzően a vételár 10%-a, de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
Az előleg szerepe és előnyei
Az előleg rugalmasabb megoldást jelent mindkét fél számára. Különösen akkor érdemes előleget választani foglaló vagy előleg közül, ha még nem vagyunk teljesen biztosak a tranzakcióban, vagy külső körülmények (például banki hitel elbírálása) befolyásolhatják a szerződés teljesülését. Az előleg minden esetben visszajár, függetlenül attól, hogy melyik fél miatt hiúsul meg az adásvétel.
Gyakorlati megfontolások
A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy az átadott összeg foglalónak vagy előlegnek minősül-e. Ha ezt nem rögzítik egyértelműen, akkor automatikusan előlegként kezelik a befizetett összeget. A foglaló csak készpénzben vagy átutalással teljesíthető, más vagyontárgyat nem lehet foglalóként átadni. Az átadás történhet a szerződéskötéskor azonnal, vagy későbbi időpontban is, ezt a felek szabadon meghatározhatják.
Az öröklési jog alapvető szabályai
A törvényes öröklés rendje
A magyar öröklési jog szabályai szerint a hagyaték átszállása az örökhagyó halálának pillanatában automatikusan megtörténik. A törvényes öröklési rend elsősorban a leszármazókat helyezi előtérbe, akik egyenlő arányban részesülnek a hagyatékból. Amennyiben nincs leszármazó, úgy a házastárs és a szülők válnak örökössé, meghatározott arányban osztozva a vagyonon.
Végrendeleti öröklés
A végintézkedésen alapuló öröklési jog lehetőséget biztosít az örökhagyónak, hogy a törvényes öröklési rendtől eltérően rendelkezzen vagyonáról. A végrendelet készítésének szigorú alaki követelményei vannak – lehet holográf (saját kezűleg írt) vagy allográf (más által írt, de két tanú által hitelesített). A végrendeleti szabadságot azonban korlátozza a kötelesrész intézménye.
Kötelesrész és ági vagyon
Az öröklési jog különleges eleme a kötelesrész intézménye, amely a közeli hozzátartozók minimális örökrészét hivatott biztosítani még végrendelet esetén is. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada. Az ági vagyon szintén speciális jogintézmény, amely a családi vagyon védelmét szolgálja – az ilyen vagyontárgyak visszaszállnak arra az ágra, ahonnan származnak.
Öröklési szerződés
A szerződéses úton történő öröklés esetén az örökhagyó és az örökös kétoldalú megállapodást köt, amelyben az örökös vállalja az örökhagyó tartását vagy gondozását az örökség fejében. Ez az öröklési jog egyik olyan területe, ahol különösen fontos a megfelelő jogi képviselet, mivel számos konfliktus forrása lehet a nem megfelelően megfogalmazott szerződés.